1969 és 1980 között leginkább egy Volkswagen Bogár volánja mögött láthattuk versenyezni Petró Lajost a magyar bajnokságban. Miután visszavonult, több neves szakosztály edzője volt. Az Esztergom Classic mezőnyében 44 év után először a Cruise kategóriában láthatjuk őt egy Porsche 911S-sel.
44 éve versenyzett utoljára Petró Lajos. A pályafutását 1969-ben kezdte, amikor egy szintén legendás navigátor és versenyautó-építő Bereczky Ákos kereste meg, hogy vett 30 ezer forintért egy Fiat 600-ast és álljanak rajthoz vele.
Később Volkswagen Bogárral indult, egészen 1980-ig. Közben a Testnevelési Főiskolán (ma egyetem) elvégezte az edzői szakot és Főtaxi majd az Áfor és a Zalka Máté Motoros Klubban dolgozott.
Az I. Esztergom Rallyn ugyan nem indult, de mégis van kapcsolódási pontja a versenyhez, hiszen az akkori N csoportos győztes, Huberth István az egyik növendéke volt, aki egyébként a mai napig nagy tisztelettel emlékszik régi edzőjére.
„Valóban Bereczky Ákossal kezdtem a versenyzést, de nem sokkal utána vettem egy Volkswagen Bogarat – meséli Petró Lajos. – Akkor még úgy volt, hogy egy-két évet kellett menni túrában, ez volt a másodosztály, utána lehetett felmenni rallyba.
A Bogárban bukócső volt, illetve négypontos bekötőhevedert kellett bele szerelni. Mi akkor így hívtuk a biztonsági övet. Ezt leszámítva teljesen utcai volt. Ezzel jártam hétköznap utcán, ezzel tréningeztem és ezzel is versenyeztem.
Az 1600-as kategóriában indultam, ahol Polski Fiatok, Zsigulik mentek. Azokkal szemben nem volt a legütőképesebb a Bogár, viszont nagyon megbízható autó volt, minden versenyen célba értem vele, és mivel akkoriban a mezőny jelentős része kihullott, általában az első ötben végeztem.“
A hetvenes években még természetesen más volt az autósport, mint manapság.
„Egészen más volt – nevet Petró. – A hangulat akkor is nagyon jó volt, élveztük, hogy autóversenyzők vagyunk. Akkor jött divatba az itinerírás, a pályák begyakorlása. Nagyon fontos volt a mitfahrer, ő volt az ész az autóban és ha nem volt jó navigátorod, akkor a versenyző hiába igyekezett, nem ért el eredményt.“
A versenyzői pályafutásának sajnos pont akkor lett vége, amikor a Bogárba egy komoly fejlesztés került.
„1980-ban készítettem az első olyan autómat, amire azt gondoltam, hogy ez most nagyon ütőképes lesz. Komoly, szárazkarteres motort sikerült összehozni a Bogárba. A VW egyik hátránya az volt, hogy nagyon lapos az olajteknő, és amikor gyorsan mentél a kanyarba, akkor meglöttyent az olaj, levegőt szívott a rendszer és csapágyas lett a motor.
A szárazkarternek az volt a lényege, hogy külön tartájban volt az olaj, onnan juttatta egy pumpa a motorba. Azt gondoltam, hogy ezzel az új fejlesztéssel most mindenkit megverek.
Az első verseny azonban nagyon durva talajon zajlott, emberfej nagyságú köveken mentünk és kiszakadt a hátsó futóművem. Ez volt az első eset, hogy kiestem a Bogárral. Utána abba is hagytam a versenyzést.
Közben a TF-en elvégeztem a edzői szakot és többek között a Főtaxinál és az Áfornál is edzősködtem. Utóbbinál ismertem meg Hubit (Huberth István), aki nagyon tehetséges versenyző volt.
Most is ő hívott meg a versenyre és bár csak egy utcai Porsche 911S-sel állok rajthoz a Cruise kategóriában, mégis az a furcsa helyzet áll elő, hogy Hubival indulhatok egy versenyen.
Nagyon megtisztelő, hogy meghívást kaptam az Esztergom Classicra, köszönöm a rendezőknek.“
